A szűrésről úgy általában.

 

Alapvetően 2 féle szűrést különböztetünk meg. Külső és belső szűrést.

Belső szűrő esetében a szűrő az akváriumon belül, a külső esetében értelemszerűen kívül található. Mindekettő esetben egy szivacsos, köves, esetleg speciális (pld láva kő, ami nagyon porózus, magyarul durva felületű) szűrőanyagon keresztül mozgatjuk a vizet.

 

 

A szűrők feledata, hogy tisztán tartsa az akvárium vizét. Egyrészt mechanikailag, hogy tisztának tűnjön, másrészt biológiailag hogy tényleg tiszta is legyen.  Az igazi szűrést biológiai szűréssel tudjuk megvalósítani! Néhány tévhitet elkell hogy oszlassak: vannak akik külön gondolkodnak biológiai és mechanikai szűrésben. A kettő ugyan az! A mechanikai szűrés semmit nem ér a biológiai elbontás nélkül, ugyanis számunkra a lényeg, hogy biztosítsuk a víz maximális áttetszőségét. Az áttetszőséget bofolyásoló "ázalék" az, ami miatt homályosnak, tejszínűnek látjuk a vizet és csak úgy tudjuk leküzdeni, ha egy szűrőben koncentrálunk egy baktérium tömeget és az áramlási viszonyok megfelelő beállításával lehetővé tesszük számukra a nagyon apró mechanikai szennyeződés -esetünkben az ázalék- feletetését. Ne gondoljunk bonyolult dolgokra!

 

Lényeg a lassú, folyamatos áramlás. A jobb hatásfok tekintetében, van egy-két szabály amit érdemes betartani. A biológiai szűrést akkor lehet megvalósítani amikor az elbontó baktériumok már megjelentek az akváriumban. Azok megjelennek maguktól is előbb utóbb és bevonnak mindent. Mindennek a felületén megtalálhatók. A biológiai szűrő lényege, hogy olyan szűrőanyaggal töltjük meg a szűrőket hogy azok -ha kiterítenénk-nagy felületet képezzenek. Például nagy lyukú szivacs lazán behelyezett   krumplisnecc, esetleg sündisznó alakú műanyag testecskék, lávakő, bárminemű nem oldódó porózus anyag. A folyamatos, jóminőségő víz megtartása érdekében ajánlatos még az alábbiakra is figyelmet szentelni:

 

A talaj 1mm szemcseméretű legyen .Miért is? Abban még van kevés agyag, iszap, tud miből élni a növény. Másrészt tud mibe kapaszkodni, harmadrészt ebbe nem ül bele a kosz, ürülék, hanem csak sodródik rajta és így előbb utóbb bekerül a szűrőbe.
Vízcsere soha ne legyen teljes, mert azt a halak egy részt háton úszással díjazzák más részt az elbontó baktériumokat eltakarítod az akváriumból.  Vizcsere és szűrő takarítás között legyen legalább 1 nap. Magyarul ne cserélj vizet és ne moss szűrőt egyszerre!
Új akvárium esetében ha tehetjük, akvarista társunktól szerezzünk be haznált vizet, így lényegesen hamarabb beindul az élet  az akváriumunkban.
A vegyszerekkel  vigyázni, főleg a baktériumölőkkel mert azzal kinyírod a hasznos baktériumokat is. Éppen ezért nagy figyelemmel járjunk el a vegyszerek alkalmazásakor.

 

Az általunk alkalmazott szűrési technológia valahol a külső és a belső között helyezkedik el. Kívülről tekintve nem látható, nem képezi részét az élettérnek, de mégis szerves része az akváriumnak.

A szűrő cellái felülnézetben
A szűrő cellái oldalnézetben
A szűrőt meghajtó szívattyú
A szűrőt meghajtó szívattyú
A szűrőt meghajtó szívattyú
A szűrő cellái felülnézetben és oldalnézetben

A képen látható akvárium esetében baloldalon helyezkedik el a szűrő. Az elválasztó lap tükörből készül, így az gyakorlatilag észrevehetetlen, főleg ha növényt, berendezési tárgyat is teszünk elé.

A szűrők általában 4 cellásak, az első ülepítőként, a 2 középső szűrőként funcionál, az utólsóban a szivattyú helyezkedik el. Egy olyan 160 literes akvárium esetében ahol ezt a technikát használjuk, a halak száma 60-70 darab, évente maximum 2 szűrőtakarítás szükséges.  A takarítás idejét tekintve, kb 15 percet vesz igénybe. Ezzel azt hiszem bőven kimerítjük annak fogalmát hogy"Lehetőség szerint, kevés időt vegyen igénybe az akvárium takarítása"

A szűrő vízzel való ellátása a közlekedő edények elvén történik, a tisztavíz kinyerése a szűrőből, a fent látható 350liter/h teljesítményű szivattyúval. A szivattyúk élettartama az eddigi tapasztalatok szerint ebben a környezetben min 6-7 év.

A belső szűrőkkel és a külső szűrőkkel sincs ez másként az alapelv ugyan az. Minden szűrő ezen a bizonyos elbontó baktériumon alapul. A szűrők fizikai kialakítása már csak részlet kérdés. Nincsennek nagy eltérések.

 

A belső szűrő vásárlásakor azt javasoljuk hogy olyan típust válassz aminek nagyobb a szivacs része. Nem a liter/óra teljesítmény a döntő, az úgyis csak névleges teljesítmény. Pld: ha egy szivacs eltömődött -és ugye ekkor szűr jól egy szűrő- máris csak felét harmadát tudja a megadott paramétereknek. Ezzel szemben egy olyan szűrő ami ugyan kissebb liter/óra teljesítménnyel bír de lényegesen nagyobb az áteresztő felület, nagyjából ugyan azt fogja produkálni + ritkában kell szűrőt takarítanod.

A külső szűrő vásárlásnál azt vegyétek figyelembe hogy minnél nagyobb a vödör annál később tömődik el. Ami nagyon fontos hogy a szűrőhöz mi tartozik gyárilag. Ugyanis ha csak otthon derül ki hogy az egyébként is méreg drága szűrőhöz még bekell szerezni pár méter csövet, 2db csapot, tölteléket akkor lehet hogy dobsz egy hátast mire kiderül mennyibe is kerül összesen.